Mit vizsgál a BÉTA projekt?
A BÉTA projekt az oktatás fejlesztésével foglalkozó kutatásoktól és programoktól függetlenül, azokat kiegészítve foglalkozik a kamaszkori fejlődéssel. A legtöbb kutatás a tanulók életkori sajátosságait vizsgálja. A BÉTA projekt a világon először veszi pontosan tekintetbe az életkor mellett a biológiai érettséget is. A biológiai életkort ultrahangos módszerrel mérjük, majd olyan kamaszcsoportokat választunk ki, melyekben átlagosan, gyorsan, illetve lassan érő tanulók vannak. Ezután részletesen megvizsgáljuk a csoportokra jellemző kognitív, érzelmi és mozgásos teljesítményt (pszichológiai módszerekkel), valamint az agykérgi idegi hálózatok fejlettségét (EEG-vel). Célzott vizsgálatainkból meg fogjuk tudni, hogy egy adott képesség fejlődése inkább a hormonális változásokhoz és azok időzítéséhez, vagy pedig az évek számához, az életkorhoz köthető-e.
Milyen tényezők hozzák létre a nagy teljesítménykülönbségeket a tanulók között?
BÉTA válasz: Vizsgálataink mérhetővé teszik, hogy az érettség (biológiai kor) és a tapasztalat (életkor) hatásait külön vizsgáljuk, és meghatározzuk, hogy milyen jellegű teljesítményekben van fontos szerepük.
Mennyire befolyásolhatják a különböző drogok a tanulási teljesítményt?
BÉTA válasz: A felnőtté válás az élet kritikus periódusa. Nem véletlen, hogy ilyenkor növekszik leginkább a droghasználat, a nem kívánt terhességek, a nemi betegségek vagy az autóbalesetek száma. A serdülő agy érési folyamatainak jellemzése azért kiemelten fontos, mert lehetővé teszi az egészséges fejlődést szolgáló oktatási/nevelési stratégiák kidolgozását, illetve a betegség útjára lépők esetén a megfelelő korai intervenciók kifejlesztését. Nagyon fontos célnak tekintjük, hogy a droghasználatnak az érésre és a fejlődésre kifejtett hatását mi is dokumentáljuk.
A kamaszok agya már olyan, mint a felnőtteké, de még gyakorlatlanabb?
BÉTA válasz: Az idegtudomány szakirodalma a kamaszkort gyakran a tavaszhoz hasonlítja. Ha valaki ebben az évszakban ügyesen metszegeti az almafát a kertben, akkor az sok virágot és bő termést hoz. Ha nem szán rá időt, akkor a fán sok levél lesz ugyan, de kevés alma. Ha pedig rosszul metszi a fát, talán még rügy sem nő rajta. Valami ilyesmi történik az emberi agyban is . Van egy optimális „huzalozottság”, amelyet a fejlődési folyamatok, a hormonális és környezeti hatások egyaránt befolyásolnak. A kamaszok esetében azt kezdtük vizsgáljuk, hogyan fejlődik ki a felnőtt agy, hogyan vannak „összedrótozva” az egymástól távoli agykérgi területek. A kamaszok agya még nagyon sok drámai változáson megy keresztül, mielőtt felnőttszerűvé válik.
Vajon a reggel 8 órás iskolakezdés optimális a kamaszoknak?
BÉTA válasz: Újabban bebizonyosodott, hogy az alvásnak mind az agy érésében, mind a felnőtt agy általi tanulásban igen komoly szerepe van. Azt is tudjuk, hogy a serdülő agy ún. cirkadián ritmusa eltér a gyerek és a felnőtt agy ritmusától – a kamaszok későn lesznek álmosak este, és sokáig tudnának aludni reggel. Ha az iskolakezdés nem alkalmazkodik ehhez, az sok értékes alvással töltött órától, perctől fosztja meg a tanulókat, ami az iskolai teljesítményükben és a hangulatukban is megmutatkozik. A BÉTA projekt keretében megpróbálunk választ adni arra, hogy a cirkadián ritmus mennyire függ az érettség mértékétől, illetve, hogy mennyire lehet a környezet elvárásaihoz „igazítani”.
Mit adhat a BÉTA projekt az oktatásnak?
Bár a BÉTA projekt az oktatás fejlesztésével foglalkozó kutatásoktól és programoktól függetlenül, azokat kiegészítve foglalkozik a kamaszkori fejlődéssel, komoly alkalmazási lehetőségeket rejt magában az oktatás területén.
Talán a legfontosabb aspektus ebből a szempontból az intellektuális, érzelmi és mozgásos készségek felmérése az érettség függvényében. Arra számítunk, hogy rengeteg új információt fogunk kapni a projekttől, mivel az általunk végrehajtott elkülönítést érettebb, átlagos és éretlenebb csoportokra eddig nem lehetett végrehajtani az érettséget meghatározó non-invazív módszerek hiányában. Kiderülhet például, hogy míg a matematikai készségek inkább a tapasztalatoktól (életkor) függ, addig a verbális emlékezeti teljesítmény inkább az érettségtől (biológiai kor).